Viccolvasás és nevetés a motorosboltban

Szeretitek a vicceket? Én személy szerint nagyon, hiszen mi más nevettetne meg jobban, mint egy jó vicc, ha éppen egyedül vagy és nincs melletted a barátod, akit a szülei nagyon jó humorérzékkel áldottak meg? Hát a vicceknél jobbat nem nagyon tudok. Mutatok is pár példát: Bemegy a kocsmába egy ember a kutyájával. ,, – Bekapcsolhatnám a televíziót? Az enyém ugyanis elromlott, a kutyám meg nagy rajongója a magyar fociválogatottnak, és sosem hagy ki egy meccset sem. ” A csapos beleegyezik, bekapcsolják a készüléket, a kutya leül. Támad a csapat, rúgnak egy nagy kapufát. A kutya felugrik a bárpultra, két lábra áll és elkezd táncolni. A csapos álla leesik: ,, – Úristen, ez ám az öröm. És mit szokott csinálni, ha a csapat gólt rúg? „ Mire a másik: ,, – Azt nem tudom, még csak három éve van nálam a kutyus.”  Vagy nézzünk egy másikat is: Shaw nagyon utálta Churchillt, ezért egyszer küldött neki két színházjegyet ezzel a levéllel: ” Tisztelt miniszterelnök úr! Ezennel küldök Önnek két jegyet a legújabb színdarabom premierjére. Jöjjön el egy barátjával … már ha van még magának barátja ebben az országban! ” Mire Churchill így válaszolt a kedves levélre: ” Sajnos a premier napján nem tudok elmenni, de a következő előadást igazán szívesen megtekinteném … már ha a maga darabjait lejátsszák egymás után kétszer is!” Remélem, hogy azért valakinek tetszettek, még ha nem is a világ legjobb vicceiről volt szó.

Nos, én sajnos nem vagyok a legjobb viccmesélésben, de a minap bent voltam egy motorosboltban, ahová elkísértem a barátomat és amíg őt kiszolgáltál az ott dolgozók, addig én nem nagyon tudtam mit csinálni. Valami fontos dologról lehetett szó, mert László igen sok ideig beszélgetett a motorokról a személyzettel és még körbe is mentek az üzleten többször különböző alkatrészeket és felszereléseket jól szemügyre véve. A bolt igen felszerelt volt, mindenki megtalálja benne, ami a motorozáshoz szükséges, de én jó magam nem motorozom. Csak Laci, aki viszont imádja a motorozást, így elég gyakran be is téved egy egy motorosboltba és ilyenkor elég sok időt el is tölt ottan, mint akkor is, amikor elkísértem. Én, hogy elüssem valamivel az időt, elkezdtem vicceket olvasni. Elég érdekesen néztek rám, amikor hangosan felnevettem egy számomra tetsző poénon.

Egy biztos, engem most a viccek olvasása a telefonomból egy internetes oldalon közvetítve jobban lekötött, mint maga a motorosbolt, de ez az én szégyenem, hiszen, ha oda lennék a motorozásért szerintem  ugyan úgy repülne az idő a boltban eltöltve, mint ahogy Laci is azt nyilatkozta, mikor végre végzett, hogy úgy érzi, öt perc volt az egész, amit eltöltött a boltban.

Hát valakinek akkor repül az idő, ha motorozhat, vagy ha a motorozásról van szó, nekem leginkább akkor ha elmehetek horgászni. Egy szó, mint száz , szóval a lényeg a lényeg, hogy bármit is csináljon szívesen az ember, fontos, hogy örömünket leljük benne és ha nem tudunk jobbat kitalálni a boldogságra, akkor olvassunk vicceket, amik jobb kedvre kerítenek bennünket.