Mihez kezdenék egy napelemes rendszerrel éjszaka?!

Néha olyankor is lehet új dolgokat tanulni, amikor nem is számítanál rá – például amikor csak a napi vicces képeken görgetnél végig, és mégis találsz valami olyat, aminek muszáj utánanézned.

Én múlthéten láttam egy vicces képet egy afrikai családról, aki egy napelemes rendszerre ruházott be, és meggazdagodott, majd pedig egy csomó britről, aki utána próbálta, és nyilván a saját éghajlatuk miatt, csődbe jutott. A karikatúra nyilván szélsőséges volt, de elég vicces gondolat volt, hogy vannak, akiknek az állandó napsütés miatt bejön a napelem.

El kellett azonban gondolkodnom, hogy mégis Magyarországon hogy éri meg a napelem? Hisz ha mást nem, este nem fog áramot termelni egy napelemes rendszer – de akkor mégis miért ruháznak be rá ennyien, és miért folyik a csapból is ez?

Mivel hirtelen erre nem tudtam válaszolni, átkapcsoltam egy másik ablakba, és elkezdtem utánanézni, hogy mekkora létjogosultsága van ennek az energiaforrásnak Magyarországon, és miért érik meg éjszaka is.

Szerencsére elég hamar találtam rengeteg infót a napelemes rendszerekről az interneten, és elég jól össze is tudtam rakni a fejemben, hogy hol tévedek.

Először is, azért szokás napelemes rendszerről beszélni, mert az nem csak azokból a lapos panelekből áll, amikre az ember magától gondolna: tartozik hozzá inverter is, és jó esetben valamilyen mód az energia tárolására, ha arról van szó, hogy éjszaka is abból akarjuk fedezni a fogyasztásunkat.

Ez utóbbira azonban nincs is szükség, hisz mint rájöttem, ezek a megoldások bármikor alkalmazhatóak együtt a normális villamos hálózattal is. Ha csak fogyasztásunk egy részét fedezzük a napenergiából nyerve, akkor is lehetséges a spórolás, mégpedig olyan mennyiségben, hogy egészen biztosan éveken belül meg is térül az egész beruházás ára.

A másik feltételezésem is tévesnek bizonyult, hisz mint kiderült, Magyarország teljesen jó helyzetben van napenergia szempontjából, és könnyedén megérheti egy átlagos családi házra is felszerelni egy ilyen rendszert.

Ennek fő oka az, hogy a panelek által termelt energia mennyisége nagyban függ a beeső fény szögétől: a legjobb, ha derékszögben, merőlegesen érkeznek be a napsugarak a felületre, ilyenkor ugyanis sokkal több elektromosság termelődik, mint egyéb esetben.

Magyarország pedig pont jó részén helyezkedik el a földnek, hisz ha egy nagyjából 30 fokos szögben helyezzük el a napelemeinket (akár a házunk tetején, akár a garázsén, akár külön farmot építünk a kertünkben, ahol erre készített vázak tartják a lapokat), akkor ez a nagy beesési szög a nap jó részében biztosítható. Nyilván nem olyan könnyen, mint Afrikában, ahol az egyenlítőhöz való közelség miatt alapból szinte mindig pontosan a fejünk fölül tűz le a nap és termeli az ingyenes elektromosságot, de határozottan állítható, hogy Magyarország is kegyes mindenkihez, aki ilyen beruházásra adja a fejét.

Eddig nem is gondolkodtam azon, hogy talán saját magamnak is megéri beruházni egy napelemes rendszerre, de ezeknek az információknak a birtokában már tovább is kutattam. A manapság elérhetőm 15-20%-os hatásfokú panelek ugyanis már évek alatt vissza tudják hozni akár a saját árukat is, és bár a hatásfok alacsonynak hallatszik, még mindig jobb, ha csak a saját tetőnket melegítenénk ezzel a napfénnyel.

A számos érv közé pedig még olyanok is beletartoznak, mint hogy a napelemek nagyon lassan amortizálódnak csak (legfeljebb rendszeres tisztításról beszélhetünk, ami viszont nem jár nagy extra költségekkel), így mindenképpen hosszú távú beruházások.

A rengeteg érv mellett már úgy gondoltam, talán nekem is megérheti, ha mást nem, egy árajánlatot kérnem: a tetőfelületem nagy, és az nem árthat, hogyha megtudom, hogy hány év alatt hozhatom be a teljes beruházás költségét és kezdhetek el ingyen elektromosságot szerezni. Mert mi másról szólna a napelemes rendszer, ha nem erről?