Egy debreceni lakáshirdetés is lehet nagyon vicces

A humornak számtalan forrása lehet. Már az iskolában is megtanuljuk ezt irodalomórán. A komikum fakadhat valakinek a jelleméből, viselkedéséből, ezt, ha emlékezetem nem csal, jellemkomikumnak nevezik. Aztán olyan is van, hogy maga a helyzet, a történések viccesek, a legtöbb gagyi vígjátékban egyébként ezeket alkalmazzák halomra, mert ezt a legegyszerűbb gondolkodású ember is képes megérteni. Van, hogy a helyzetkomikum főszereplője egy eladó ház Debrecenben, de erről majd később.

A neten fellelhető vicces videók szinte mindegyike ilyen helyzetkomikumra épül, nem véletlen, hogy olyan sok megosztást kapnak ezek a felvételek. Ha valaki seggre esik, annak a viccességét mindenki képes feldolgozni – persze, olyan is van, hogy elborzadunk, vagy szánalmat érzünk, de ha látjuk, hogy a sértettnek nem esik baja, s az eset végén ő maga is nevet, önfeledten tudjuk átadni magunkat a röhögésnek. Egyébként azt kell mondjam, egyre kiszámíthatóbbak ezek a poénos filmek, néha az az érzésem, direkt bénáznak az emberek, s nincs is a látott helyzetekben semmilyen véletlenszerűség vagy spontaneitás.

A nyelvi humor már kicsit magasabb intelligenciaszintet igényel, persze ennek is vannak különböző árnyalatai, az egészen közönségestől a nagyon is kifinomultig terjedhet a skála, utóbbinak a megértése már igényel némi műveltséget. A nyelvi eszközökkel történő humorizálás egyik sajátos válfaja a szarkazmus és az irónia, ezt elvileg minden 13 évesnél idősebb embernek meg kellene értenie, de sajnos az a tapasztalatom, hogy ez nem mindig így van. Gyakran felnőttek értetlenkednek egy-egy nem szó szerint értendő mondaton, s kezdenek el vitatkozni miatta. Megdöbbentő, mennyire rossz sokaknak a szövegértése. Ez a minap is kiderült, amikor egy eladó ház Debrecen kezdetű kis megosztás jött szembe velem a közösségi oldalam üzenőfalán flangálva.

A hirdetést, amit az ismerősöm osztott meg, látszólag sokan elolvasták, s a legtöbben meg is értették, hogy a benne leírtakat csupán viccnek szánta az alkotó. Sajnos, amikor ránéztem arra az oldalra, ahol meghirdették, már nem találtam meg, s más oldalakon körülnézve sem találtam meg, hiába írtam be, hogy eladó ház Debrecen.

A vicces hirdetésben az erősen felújítandó házról olyanokat írtak, hogy lehetőségek tárházát rejti, ami igaz is, hiszen gyakorlatilag azzal is jobban jár a leendő vevő, ha egy teljesen új házat épít a lerombolás után létrejövő üres helyen. Ezt sokan nem értették, s azon bosszankodtak, hogyan lehet egy ilyen ingatlant eladásra kínálni.

Egyébként, ha már keresgéltem, megnéztem, hogy vannak-e még hasonlóan kreatív hirdetések. Az volt a benyomásom, hogy a legtöbben nem mernek formabontóak lenni, bár az is igaz, hogy ha valamit el akarunk adni, talán jobb, ha a lényeges információk megosztására törekszünk. Sokan azt is beleírják a szövegbe, hogy alkuképes az ár, ezt mondjuk nem teljesen értem – már eleve arra biztatja az embereket, hogy ne az alapból kitalált áron akarják megvenni a házat. Egy mókás sort azért találtam az egyik ház leírásában.

Amikor valaki jelezni kívánja, milyen előnyökkel jár egy adott ház megvétele, először elkezdi magának az épületnek a papamétereit ecsetelni. Mekkora, hány szoba van benne, mennyi fürdőszobát találunk benne (ez a később családi perpatvarok elkerülése szempontjából különösen fontos), hány szintes, van-e pincéje, a tetőtér beépíthető-e, s amúgy van-e lehetőség bővítésekre – csupa olyasmi, ami egyébként remek humorforrás lehetne, ha ez lenne a hirdetések kiötlőinek célja.

Leírják az építőanyagot, a fűtési rendszer jellemzőit, meg persze azt is, mikor épült az ingatlan, s mekkora telek tartozik hozzá. Néha azzal próbálják meghozni a kedvet, hogy arra is kitérnek, milyen módon lehet hasznosítani akár a házat, akár a hozzá tartozó udvart, területet.

Ezt követően ki szoktak térni arra is, hogy milyen fontos dolgok találhatóak a ház közelében. Itt találjuk a fontosabb közintézmények, illetve a hétköznapokban leggyakrabban látogatott helyek említéseit, pl. iskolák, óvodák, orvosi rendelők, gyógyszertárak, élelmiszerboltok, edzőtermek. Ennél a résznél találtam azt a mókásan ható szókapcsolatot, ami így hangzott: drágább ingatlanok. Frappáns kifejezése annak, hogy az aktuálisan hirdetett házikó jóval olcsóbb, mint ami azon a környéken elvárható lenne.

Ami potenciálisan viccessé válhat, az a fotó szekció. Mindig előfordulhat, hogy valaki véletlenül magát is láthatóvá teszi egy tükrös szekrény lefényképezésekor, de olyanra is láttam már példát, hogy a hirdetett ház egyik lakója békésen szundított a kanapén, amikor a remek kedvcsináló fotók készültek.

Amikor azt néztem van-e eladó ház Debrecen településen, melynek hirdetése valamilyen érdekes részletet rejt, megláttam egy olyan épületet, ami szakasztott olyan volt, mint a debreceni nagynéném lakása. Fel is hívtam anyámat, s érdeklődtem, hallott-e arról, hogy Vica néni költözni készül. Értetlenül állt az információ előtt, annál is inkább, mert a lakás egyébként családi örökség, s papíron a fele anyáé, csak megegyeztek, hogy egyelőre nyugodtan használja Vica. Átküldtem anyának a linket, s azt mondta, tényleg teljesen olyan a ház, mint az övéké, szóval fel fogja hívni a húgát, pontosan mi is történt, miért gondolta úgy, hogy meghirdeti az ingatlant. Azt mondta, egyébként nem lenne rossz ötlet, s megígérte, hogy ha egyszer tényleg nyélbe ütnének egy üzletet, akkor a pénzből nekem adna egy nagyobb részt, de mondta, hogy azért szeretne utánajárni a dolgoknak.

Úgy gondolta, egyébként is el akart ugrani Debrecenbe, így inkább személyesen kérdezi meg Vicát, mi is történt, miért döntött éppen most az eladás mellett, s miért nem szólt neki erről. Miután hazatért a kiruccanásról, nevetve mesélte el, milyen buta félreértés volt ez az egész.

Vica néni, pontosabban Vica néni és anya háza egy sorház, ami előtt egy jókora magnóliafa van, ezért is voltunk száz százalékig biztosak abban, hogy ugyanazt a házat látjuk a képen, mint amit a családi látogatások alkalmával is mindig. Azonban kiderült, egészen más van a háttérben, s amit mi a családunkhoz tartozó háznak hittünk, az valójában Vica udvarlójának otthona. Az úriember úgy gondolta, azzal teheti a legjobb benyomást kiszemeltjére, ha elkezdi másolni Vica mindenféle lakberendezési, kertépítési ötletét. Én mondjuk ezt inkább ijesztőnek tartom, de anyám szerint teljesen ártalmatlan a dolog, szóval nem kell félni, s várhatóan hamarosan amúgy is elköltözik ez a nyomulós szomszéd, aki ugyanazon a soron árulja sorházát, ahol Vica lakik. Így végül is kiderült, nem jártunk rossz nyomon, hiszen a ház tényleg szakasztott mása annak, amelyiknek hittük, de szó sincs arról, hogy Vica önállóan lépne eladás ügyében.

Azonban, ha már ott volt anyám, elgondolkodtak azon, mi lenne, ha meghirdetnék a házat, Vica úgyis egyedül él egyelőre, egymagának pedig igen nehéz a rezsiköltséget kigazdálkodni, így talán jobban járna egy kisebb lakással. Felmentek apróhirdetéseket nézegetni ők is, s beírták, hogy eladó ház Debrecen, azzal a céllal, hogy felmérjék, nagyjából milyen összeget kérhetnének ezért a házért. Mondtam nekik, hogy amúgy érdemes lenne a ház „ikertestvérének” árából kiindulni, sőt, vicceljék meg azzal a fura szomszédot, hogy ugyanazzal az árral és szöveggel teszik fel a saját házukat is. Az ötletemet derültség fogadta, de azt mondták, ezt most inkább kihagyják. Szóval, helyzetkomikum. Most csak ez jutott, de annak nem volt rossz.