Baki parádé VHS digitalizálás

Gyermekkoromban az egyik kereskedelmi televíziós csatornán volt egy műsor, aminek az volt a lényege, hogy szerencsétlen emberek szerencsétlen dolgokat műveltek (hogy véletlenül, vagy szándékosan, azt mindenki döntse el magának) ezeket házilag levideózták, majd egy egész ország nevetett rajtuk. Mi is előszeretettel néztünk ilyesmit, mivel alapvetően egy jó kedélyű család vagyunk. Ha jól emlékszem, akkor az elején vasárnap esténként volt műsoron, majd később valamilyen oknál fogva átkerült hétköznap esti műsoridőbe, majd egyre későbbi és későbbi időpontokra tették. Persze közben megjelentek a bugyutábbnál bugyutább műsorok, amik sokkal nagyobb nézettséget generáltak, így valószínűleg ez lehetett az indok arra, hogy mellőzötté váljon ez a nagyjából mindenki által nézhető műsor. Sőt, ahogy megjelentek ennek a csatornának a leányvállalatai, a kisebb csatornák, amiknek az életét ellehetetlenítették, majd felvásárolták őket – akkor kikerült a főcsatornáról ezek valamelyikére. Innentől már én sem követtem figyelemmel, sőt egyre kevesebbet tévéztem, mert egyre inkább zavartak a reklámok, és egyre kevesebb megtekintésre érdemes műsort véltem felfedezni a kínálatban.

Van olyan ismerősöm, aki nem csak rajongott ezért a műsorért, hanem fel is vette a legtöbb részt VHS-re, sőt, amikor megvásárolta az első kameráját, akkor el is kezdett hasonló videók megörökítésén munkálkodni. Persze ennek egy kicsit erőltetett szaga volt, ugyanis azért igen ritka, hogy valóban vicces és váratlan dolgok történnek egyetlen emberrel, ráadásul úgy, hogy még meg is tudja ezeket örökíteni. De nem mondom, azért valóban voltak vicces pillanatok, amiket szerencsére sikerült megörökítenie az utókor számára. Aztán szegénykémet is utolérte a digitalizáció, így döntenie kellett, hogy mit óhajt tenni a kis gyűjteményével. Apám javasolta neki, hogy keresse fel az egyik barátját, aki hozzáfért olyan gépekhez, amivel az összes VHS-t digitalizálni tudta. Akkoriban amúgy is nagyon sok helyen foglalkoztak VHS digitalizálással, mert robbanásszerűen terjedtek a DVD lejátszók, ami sokkal könnyebb és biztosabb megoldás volt a korábbiaknál. A vicces home made filmek VHS digitalizálása elég sok időt vett igénybe, de azért elkészült minden, és így már sokkal könnyebben tudta kezelni később, amikor a vágóprogramok segítségével valódi, amatőr kis baki parádékat vágott össze.

Lassacskán egyébként elterjedtek az interneten is ezek a videók, illetve ennél sokkal nagyobb példányszámban, a külföldi hasonló műsoroknak köszönhetően egyre nagyobb lett a mókás videók száma. Apám azt mondta, hogy egyszer ki is nevette emiatt, hogy mennyi időt és energiát pazarolt ezen videók digitalizálására, mert ha csak egy kicsit is türelmesebb lett volna, akkor az interneten, már specifikusan ilyen témára szakosodott oldalak segítségével sokkal egyszerűbben és  költséghatékonyabban hozzáférhetett volna. Erre csak az volt a válasz, hogy valószínűleg neki köszönhető a magyar videók közkinccsé tétele, ugyanis csinált egy konkrét vicces videókkal foglalkozó weboldalt. Azt hiszem, hogy ez még a mai napig működik, viszont a kétezres évek vége felé valóban nagy népszerűségnek örvendett és profitált is belőle.

Szerintem nagyon jó dolog, ha az embernek olyan hobbija van, amivel egy kicsi pluszt hozzátehet más emberek boldogságához. Nektek volt már ilyesmiben részetek?